1942-ben szentelték a kalocsai főegyházmegye papjává. 1945-48: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mesterei: Barcsay Jenő, Elekfy Jenő, Kmetty János. 1989-ben Pro Cultura Hungarica-díjjal tüntették ki. 1992-ben '56-os Emlékérmet és emléklapot vehetett át és ugyanebben az évben megkapta az IRAT nívódíjat is. Főiskolai tanulmányait nem tudta befejezni, mert diplomaévében visszarendelték egyházmegyei szolgálatra. 1956 telén Rómába utazott. A Római Képzőművészeti Akadémián fejezte be festészeti tanulmányait. Rómában számos egyházi intézmény falait díszítette freskókkal a 60-as, 70-es évek folyamán. Két amerikai templomba is készített freskókat. Magyarországgal a Rómában eltöltött évtizedek alatt sem szakadt meg a kapcsolata. A rendszerváltozás után pedig Budapest és Róma között osztotta meg életét. ~ korunk legismertebb pap-festőinek egyike. Igen termékeny alkotó: eddigi életműve is több mint 9000 táblaképet számlál. Alkotásainak jórészét Magyarországnak ajándékozta. Művészetének legjellemzőbb példái mély, vallásos meggyőződéséből született, bibliai tárgyú kompozíciói. Képein újszerűen értelmez olyan ősi, szakrális-ikonikus képtípusokat, mint Mária Gyermekével vagy a Tékozló fiú hazatérése. Erőteljes, fénnyel átitatott színekkel festett vásznai a teremtett univerzum szépségét ünneplik. Figuratípusaira a 60-as évek elejéig Aba Novák művészete hatott meghatározóan. Római évei kezdetétől számos új hatással gazdagodott művészete. A régi itáliai festészet képviselői közül - többek közt - Simone Martini inspirálta, a modern művészet képviselői közül pedig Picasso és Klee vonalkultúrája hatott rá. Későbbi munkáiban erősebben jelentkezett egy vizionárius, expresszív hangvétel. Számos képén sajátos technikát használ: a figurák kontúrjait injekcióstűvel húzza meg. Egyaránt alkotott monumentális műfajokban (freskó, mozaik, üvegablak), fest tábla- és oltárképeket, és készít grafikákat. Írással is foglalkozik, számos kötete jelent meg.
Mesterei: Barcsay Jenő, Elekfy Jenő, Kmetty János.